A síkságból meredeken kiemelkedő 200 méter magas szikla tetejére a krónikák szerint az az erőszakkal trónra kerülő Kassapa király építtetett bevehetetlen fellegvárat, aki féltestvére haragja elől menekült erre a vidékre az 5. században. A kegyetlen király, aki még saját apját is megkínozta és befalaztatta, azt remélte, hogy elhagyva a fővárost, Anuradhapurát, Sigiriya erődjében lel menedékre. 18 évig uralkodott itt (i.e. 477-495), míg végül féltestvére bosszúja utolérte. Halála után a királyi főváros visszakerült Anuradhapurába és Sigiriya onnantól buddhista szerzetesek remetelakjául szolgál. Az évszázadok során elhanyagolt és a dzsungel által benőtt erődöt egy arra utazó angol vette észre 1898-ban. Ekkor kezdődött Sigiriya újrafelfedezése.
A szikla tetejére lépcsősor vezet. A lélegzetelállítóan szép látványt nyújtó út során láthatóak a Világörökség részét képező "Sigiriya-i asszonyok" freskók. A kutatók szerint a szikla nyugati falát teljesen beborították a falfestmények, de mára mindössze 18 maradt meg belőlük. Ezeken jól kivehető, hogy milyen volt az ősi nőideál. A híres freskók után az úgynevezett Tükörfal következik, amit addig políroztak, amíg végül a király látta magát benne. Következő állomás az Oroszlán-kapu, valamint a Vízikert. Az utolsó szakasz megmászását azoknak ajánljuk, akiknek nincs tériszonya, mert itt már meredek vaslétrákon és sziklába vésett hornyokon lehet csak továbbmenni. Aki feljutott a szikla tetejére, az pazar látványban részesül.
